Templom

A Szent Anna templom Vác felől érkezve az első épület Vácdukán a bal oldalon. A római katolikus templomot Dezsényi Rudnyánszky József báró, a község földbirtokosa építtette 1728-1738 között. A templom nem a mai település irányába néz, hanem a valamikori, 1700-as években létezett falu felé. A templom műemléki védelem alatt áll. Barokk stílusú, szabadon álló, kelet felé tájolt, egyetlen homlokzati tornyos, egyhajós templom.  A 19. században a Latinovits család kápolnát emeltetett a templom mellé, ami ma már egybe van építve a templommal. A templomkápolna alatti két kriptában a család tagjai vannak eltemetve. A templomkertben a fák alatt látható egy kis sziklakápolna Szűz Mária szobrával, mely a Lourdes-i barlang hű másolata. A Mária-szobor a kastély kápolnájából került ide az 1950-es években.

A templom déli oldala mellett késő barokk stílusú kőkereszt áll, mely szintén műemléki védettséget élvez. Itt látható még két márványtábla is az első és második világháborúban elesett hősök emlékére.

A templom épületét 2005-2006-ban EU-s forrásokból és helyi lakosok, vállalkozások adományaiból újították fel.

 

Kastély

A főutcán továbbhaladva fallal körülvett épülethez érünk. A ma Serényi-kastélyként ismert épület a Rudnyánszky földbirtokos család idejében épült a 18. században. Elképzelhető, hogy a mai épület az egykori elpusztult kastélynak lehetett az uradalmi épülete. Ezt támasztja alá a Pest megyei levéltári forrás, mely szerint az 1700-as években már reprezentatív kastély állott a dukai Bangor-hegyen, mely valószínűleg leégett.  Az 1883-ban készült térképen már csak a mai úrilak látható. 1858-ban Forray Andrásné, gróf Brunszvik Júlia lett a kastély birtokosa. Az ő unokanővére volt Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák megalapítója, aki 1856-tól haláláig itt élt a vácdukai kastélyban. A kastély további birtokosai: Latinovits Albinné, majd Bottlik János. A műemléki védelem alatt álló épület ezért Latinovits-Bottlik kúria-ként is ismert. Gróf Serényi János 1903-ban vette meg a birtokot, melyet Miklós fia örökölt és itt élt családjával 1945-ig. Ezután a kastély állami tulajdonba került, majd 1957-1994-ig nevelőotthon működött benne. 2004-ben a kastély és a park magánkézbe került, melyet teljes felújítás követett.

A kastély eredetileg barokk stílusú, részben fallal körülvett, szabadon álló, átriumot körülvevő földszintes, négyszög alaprajzú épület. A 19. század első felében klasszicista stílusban bővítették. Szintén keleti tájolású, tehát a mai főutcáról nem látszik az oszlopos homlokzati bejárat.  A délnyugati szárny sarkán áll az egykori víztorony, mely a Serényi grófok idejében a vezetékes vizet biztosította a kastélyban.

Művelődési ház

Valamikor a kastély szerves része lehetett, a kastélypark mögött található, a népnyelv „kiskastély”-ként ismerte. A helyi lakosok emlékei szerint mindig is a falu népének, a cselédeknek a szórakozását, művelődését szolgálta. Serényi Miklós grófné, Jósika Emma bárónő színdarabokat mutatott be a falubeliek közreműködésével, valamint „Asszonykört” tartott itt a helybeliek részére.

Az épület műemléki védelem alatt áll Serényi-kúria néven, stílusában klasszicista, építésének ideje a 19. század első fele. Szabadon álló, téglalap alaprajzú, palafedésű, nyeregtetős épület. A kelet felé néző főhomlokzatot 4 oszlop tartja háromszögletű oromzattal. 1948-ban átépítették és bővítették.

Napjainkban a község Művelődési Háza, de helyet kap benne a Nyugdíjas Klub és a Gyermekeinkért Közalapítvány is. Korábban volt benne tanítói lakás, mozi, tanácsháza, posta, söröző.

Krisztus-keresztek

 A Bangor-hegyi kereszt – a temető felé lekanyarodva, a horgásztó és a vadászház mögött, a kis patakhídon átkelve a Bangor-hegy lábánál található. Ma már megbúvik a fák lombjai között, de valamikor még több lakóház és egy harangláb is állt itt a gondosan művelt szántóföldek mentén, a szőlőhegyek lábánál. Egy borzasztó jégverés emlékére állították ezt a keresztet, hogy a jövőben az ilyen természeti csapások elkerüljék a települést. A mai napig az egyházközség gyülekezete Nagypéntek este erre járja a hagyományos keresztutat.

 

A Pörösi kereszt – melyet a népnyelv „nyugodó Jézuska”-ként ismer – a Hársfa soron át elhagyva a falut a piros turista jelzés mentén a csekei kápolna-rom felé vezető elágazásnál áll. Az 1900-as évek előtt itt fő közlekedési út vezetett, ahol vendégfogadó is állt. Ezt a keresztet egy több emberéletet követelő lovaskocsi-baleset emlékére állították. A falu népe hagyományosan Szentháromságkor, azaz a csekei búcsúkor látogat el ide, és helyezi el az emlékezés virágait.

 

A temetői kereszt – a temető bejáratánál fakereszt áll.

 

A tabáni-kereszt – A Kossuth Lajos utca és a Csokonai utca sarkán álló fakereszt. Az 1883-as térkép szerint eddig terjedt a falu, itt állt az utolsó ház.

Források:

Táborosi Sándor: 800 éves Vácduka, műemlékem.hu, www.kastely-vacduka.hu, mapire.eu/hu, hungaricana.hu, Masa Miklósné Ili néni, valamint a Nyugdíjas Klub tagjai.